Saját versek
Témavezető
Bárki írhat ide verset, bármilyen témában
Áttekintés
A téma indult
A témát olvashatja
Bárki
Hozzászólhat
Bárki
Hozzászólások száma
65
A témához nem szólhatsz hozzá

Hozzászóláshoz előbb be kell lépned. Ha nem vagy még tag, előbb költözz be!

Hozzászólások

12
HOGY IS VAN EZ?

Nem tudom mi ez de rosz nagyon
Már elment ő egy borús hajnalon.
A fülembe súgta, kedves ég veled!
S én rögtön tudtam hogy vége lessz!

Borús a reggel, könnyes a szem,
A fene enné meg ugyan ki érti ezt.
Nem vagy már bakfis! Ugyan már ne csináld!
Nem akarom ÉN de mégis nagyon fáj!

Miért? Ki tudja! Nem a kor függvénye már!
Ha valami fáj, ha elmultál húsz, az akkor is fáj!
Sírd hát ki magad, gondolj csak a szépre, 
S arra hogy amíg volt jó volt neked véle!

S ha mégis fáj, hát csak had fájjon!
A fene egye meg ezt a hazug világot!!!
*Rád gondolok éjjel...*

Csókollak kedves, mikor feljön a hold
Mikor a csillagfény halványan pislákol.
Mikor az éj palástja hajnalban bíborra vált
Mikor az első napsugár ajkadra rátalál.

Ölellek kedves az első szellővel
Hajad megborzolom az őszi széllel
Versenyt futok hozzád a fürgge patakkal
Csak téged ölellek a meleg napsugárral
Nem félek

Az éj sötétjében, csillagfény gyúlt fel,
Hangod a csenden, kristályként csilingel.
Sötétben szikrázik, vágytól izzó szemed,
A fény és a hang, vakon hozzád vezet.

Rozzant hídhoz érve, a lábam megtorpan,
Hallom a hangod, mely bátorít, hívogat.
Nyújtod a kezed, súgod hogy; - Jer velem!
Lépj bátran kedves! Vigyázom léptedet!

Nem féleek többé, mert fogod a két kezem,
Bátran lépek a hídra, mertitt vagy most velem.
Vezess hát kérlek! Itt a két kezem!
Nem félek többé,hagyom hogy vezess!

Csukott szemmel megyek, a híd imbolyog,
Lelkemmel látom, sugárzó mosolyod.
Nem félek lépni a szakadék felett,
Érzem hogy velem  vagy, óvod életemet.
előzmény
Szeress hisz oly röpke a pillanat
Szeress mert ki tudja mit hoz a holnapod
Szeresd nappal a kék eget
Szeresd a felhőket, mely esőt hoz neked.

Az idő kevés, többet nem adhatok
Használj ki ezért minden pillanatot
Mikor itt az idő velem jönnöd kell!
Eljegyezlek téged; - s örökké nyém leszel.....
Válasz a(z) 68-es üzenetre:
előzmény
Válasz a(z) 67-es üzenetre:

Életem

Szeretlek
mindenek felett
fájnak a percek
melyek telnek
Nélküled

Szeretlek
szó csupán
de mögötte érzés
érzelem garmadán
árad és sodor

Szeretlek
tán csak frázis,
mely kimondatott
az emberi kor
hajnalán

Szeretlek
de lehet
vérrel irt szó
mely szivemböl
folyik

Szeretlek
Uram, válassz,
mely értelem
lakozik mögötte
nem titok

Szeretlek
vércseppek, kérlek
ne olyan 
gyorsan
follyatok

Szeretlek
nem kérek sokat
még pár év csak
nem kérek sokat
de boldogat

Szeretlek
és akkor már
nem kérek többet
Szeretlek
és hallgatok
A tűzmadár erre szállt 
a kék égen szikrát hányt.
Apró lágocska reppen. 
minden szívebn melegség lett.

A hóember is olvadoz
Nyújtózkodik egy nagyot
EMBEREK SZERELMES VAGYOK!!!!!!
És másnapra már meg is fagyott...
előzmény
Ez édes volt ...
könnyed  :-D  
köszi..
Megnevettettél :d
Válasz a(z) 65-es üzenetre:
akkoris#65
Jól nézel ki!
Most legyen ennyi
nem baj ha szűz vagy
csak legyél szerény!
Mit számít a szépség, 
a sok szép ruha,
ha a pertnered jó is
de a farka puha!
Leszek inkább csóró
és szegény, ez nem nagy erény
de szeretem, ha a farkam 
vidáman áll és kemény!
baal666#64
előzmény
Válasz a(z) 62-es üzenetre:

 :-)  alighanem azért ,mert J.A.-ról és hozzá szól...




Dógok a BÓT ’ba/új hungaryssággal É-BÍ-SZÍ ’ ba /

  
Angyalok armadája andalog,   
Amazon arcuk acsarog,
Alantas alteregóm agyában. 

Álmomból áthoztam átkaim,
Áldozati állatként átadom –
Ágrólszakadt átkok –árengedménnyel!

Bőrömbe bújt bánatommal,
Borítom be barátaim.
Bántsatok bántón! Becsülettel.

Cikornyás címszavak,
Cikk – cakk cikkek,
Címtelen cöcögés címoldalakon.

Csalódott csepűrágóim csapatát,
Csapdába csalták csélcsapok,
Csikorgó, csont csimpolyákkal.

Darázsderekú démonok,
Dübörögnek delejes dallamot,
Döbbent dobhártyáimon.

Engedetlen emberek eszmélete –
Eszményeik egyetlen egyenesen –
Egypercnyi ernyedt emlékezés.

Éntelen énem éjjelén,
Ébredő érzékeimmel észlelem,
Észvesztő éned, érzéki ébredését.

Féktelen fájdalmam fintora,
Fejemből fakadó félelmem,
Fábafaragottförtelem.                                                                                                                               
                                                                                                                                 Görgethetem gránit grádicson, 
Gubóba görbült gondjaim,
Gerendákon gunnyasztó gőgjét?		

Gyóntatom gyilkosom gyötrelmét.
Gyűrött gyöngyeimmel,
Gyógyítom gyászom gyermekét.

Hozsanna haldokló hitemért –
Hamvában holt holdnak harmada –
Hontalan hűségem, hatalom.

Int íriszével,
Ingatag ingovány,
Ismételt intelem.

Írtál,írtam,írtunk,
Írt,írtok,írtatok.
Irtottunk így írmagot?

Jób jövőjében jelenünk,
Jámbor jajainkkal jelölünk,
Jóllakott jósokat.

Kába kómába költözöm!
Komorságom kiirtotta,
Könyörtelen karmaim képzetét.

Lepedőmön lankás legelőm,
Lelkembe lobbanó látvány,
Lábközöd lángoló lüktetése.

Monoton mormolók menete –
Mézes-mázos madzag mind köré –
Máris merengve merednek magukba.

Nyúlós nyári nyomor, 
Nyeklö-nyakló nyikhajok,
Nyáladzva nyihogó nyeretlenek.
                    
Otromba ormótlan ormokon,
Omladozó oktalan okosságok.
Otthonom, oldhatatlan oltalom?

Ősanyaként őrjöngésem őrtornyaiban őrzöm,
Önhitt önteltségeim.
Őrtüzeim, örömtelen örökmécsesek!

Pellengérről papolt prédikációim,
Pusztán porszemek pocsolyáitokban,
Pontok pókhálóitok peremén.

Rejtelmeim robbanó rémálmok,
Reinkarnációim robosztus romjai,
Roppanó rikoltásaim rezdülései.

                                                                                                                                            Sárba süppedő semmittevők sora-
Satnya, sápatag söpredék.-
Semmi sem sikerül soha!

Szólok! Sziszegő számonkérés.
Szánalmas szenvtelenség szemetekben,
Szent szendergés szeméthegyei.

Tereken tétován talpalok,
Tűnődő toporgásom tovavisz,
Túl, toronyszobák  tükör titkain..

Undorodva unom,
Új urak urizálását,
Úttalan utak újrajárását.

Üstdob üregében ülök,
Ükapáim üteme üldözőm..
Ütközeteim, üres ünnepek.

Való világot választva,
Vértembe véremmel vésetve,
Vezeklésem villanásnyi volt.

Zongorátok zavaros zörgése,
Zenétek zúgó zápora,
Zord zivatar. Zavaró!
előzmény
Érdekes megközelítese a szerelemnek...  :-) 
köszönjük ezt is  :-D  
Válasz a(z) 56-es üzenetre:
előzmény
Válasz a(z) 59-es üzenetre:

Csak ismételni tudom önmagam..
Kérlek írj még.....
Ez a versend nekem,
József Attilát juttatja eszembe.....
köszönöm neked is:) 
Gratulálok..
előzmény
Válasz a(z) 57-es üzenetre:


Nagyon tetszik.. igazán kelemes..
egy bajom azért mégis van....
nem tudok kellőképpen válaszolni rá, csak azt hogy szép........
Oh kedves! A világ lelkedben ott ragyog,
Veled van minden  pirkadó hajnalon
Belül egy hang, lágyan simogat
Ott vagyok veled! Mint a hold, és a nap.

Veled ébredek minden reggelen
Szunnyadó éned, lágyan átölel 
Mikor a holdsugár fénye rád nevet
Ott vagyok veled, s csitítom lelkedet.

Az éj tengerében száll a képzelet
Sok fényes csillag, utat mutat neked
Egy világ, melyben önmagad vagy
Őrizd az álmod;- s ébredj! Mert ez  TE vagy!


/nagyon szépet írtál. Köszönöm, hogy megosztottad velünk./
baal666#59
előzmény
Válasz a(z) 58-es üzenetre:

köszönöm,igazán megtisztelő a véleményed!

                                                                    Hitem
Vad tékozlás vagyok
izzás fújta képár ,
fényes horkanása ,
hófehér szent ügynek.

Merev lábaim alatt
elmorajlottak ,
a vándorló évek ,
a megismerni akarások .

Görgetem kavics álmaim ,
bánat évek köveiből
húzom fel a falakat .
Ablakom a vasútra néz
ott látom őt elhagyottan.

Még élt hiába kiáltott
tiszta szívvel
Felőrlődő lángjában
tiszta szívvel
Mosdatott mindent
tiszta szívvel
Tűzokádó felhő
tiszta szívvel
Igazságot hirdető
tiszta szívvel
Végül összetörten
tiszta szívvel
Lett
tiszta szívvel
Kerékcsattogás fia
tiszta szívvel
Örök álmok vámosa
tiszta szívvel
Sterilizált gondolatok között
tiszta szívvel

A mozdony hörögve zihált ,
tépte magáról gőzzubbonyát,
dobbanva duhogtak a kerekek .

Arca elszánt félelmet tükrözött -
ott a sínek között -
meg-meg állva.

Sikítottak a fékek ,
a halálkerekek 
szikrát hánytak

Az utolsó szent láng
ott szendergett szemében,
utoljára láttam,
                     Álmomban.
azuro40#58
előzmény
Válasz a(z) 41-es üzenetre:
Gratulálok, ezek profi alkotások, ezeket űberelni nehezen lehet. Látszik nem vagy kispályás. Mégegyszer gratulálok.
azuro40#57
Nyár-utó, ősz-elő

1.
Libbenve lebben,
gyermekkori szép emlék.
Egy ördöglepke.
2.
Kiskertem éke,
vérszomjas hüllő-utód.
Apró fürgegyík.
3.
Oly lágyan csillan,
rőt körtefa-levélen,
sápadt napsugár.
4.
Az ősz gyémántját
gyönge napsugár festi.
Fűszálon harmat.
nyakorveny#56
Mondandó oldó

ondó
rondó
ondó
kontó
ondó
mondó
ondó
szorzó
sokszorozó
spermiumszám növelő adalék
ölelőn kemény marok-ék
csak a rondó-formát gyakoroltam
de elfogyott az ondó
sirokkó
száraz a torok
sehol a nedv
elfogytak a borok
nem dagad a kedv
cserepes az ajak
lohad a farok
tenyerem zsebemben marad
szerelmet akarok:)
baal666#55
hit
   emberhit emberben
hit
   hitem önmagamban
hit
   hitedben
hit
   a megmásíthatatlanban
hit
    zsoltárok nélkül
hit
   nem kell körmenet
hit
   tisztán fájdalommentesen
A(z) #54 hozzászólást egy arra jogosult személy letiltotta.
Régi emlék szép délután
Sétálnék ma is talán
Nézném az aranyhalakat a tóban
Játszanék újra csendes alkonytaban.....
baal666#52
előzmény
Válasz a(z) 45-es üzenetre:

..igaz... tisztában vagyok vele :)...

néma filmként nézem a 
                                       tenger
tajték fodros hangtalan
                                       hullámait
szánalmasan köröznek 
                                       fölötte
esendőn néma  tépett 
                                       sirályai
didergő dűnék fölött 
                                      csak érzem
a loppal lapulva suhanót
                                      a szelet
látom a homokszemek 
                                      táncát
kézből- kézbe
a csönd pereg
vorosdemon76#51
KEDVES51 BARÁTNÉMNAK:-))))

VAN EGY UJ BARÁTNÖM KEDVES 51 A NEVE...
Ö A PAPRIKA TÖLTÉS NAGY MESTERE...
PESTRE KELLETT MENNEM S Ö ELJÖTT VELEM...
MIUTÁN VÉGEZTEM SÉTÁLTUNK A MARGITSZIGETEN...

EGYÜTT TÖLTÖTTÜK A DÉLUTÁNT...
VETTÜNK KIFLIT,MÁJKRÉMET,PAPRIKÁT...
ÁT KELLETT ÖLELNEM EGY IMRUS NEVÜ SZOBROT...
MÉG Ö ADDIG LEFOTÓZOTT VIDEOZOTT...

EGY MÁSIK SZOBOR SEGGÉT MEGSIMOGATTATTA...
HOGY SZERET HÜLYÜLNI LE SEM TAGADHATJA..
.POÉNBOL MI KI NEM FOGYTUNK...
EGY PAPRIKÁT MÁJKRÉMMEL TELI NYOMTUNK...

ZENÉLÖ SZÖKÖKUTON TÁNCOLTUNK...
KÉT TIZENÉVES KAMASZNAK LÁTSZOTTUNK...
EGYÜTT CSODÁLTUK A VITESÉST...
JAPPÁN KERTBEN ÉLVEZTÜK A FÉNYKÉPEZÉST...

DE A NAPNAK SAJNOS HAMAR VÉGE LETT...
MOSTMÁR CSAK KÉPEKEN NÉZHETJÜK E PERCEKET...
SZÉP NAPOT TÖLTÖTTÜNK MI EGYÜTT...
E DÉLUTÁNT TUTI NEM FELEDJÜK...

MEGIGÉRTEM NEKI VERSET IROK E NAPROL...
SAJNOS MOST CSAK EZT TUDTAM KIPRÉSELNI MAGAMBOL...
NAGYON JOL ÉREZTEM MAGAM E NAPON...
HOGY JÓ VOLT POÉNKODNI NEM TAGADOM...

VIDÁMSÁG FONTOS LÉTELEMEM NEKEM...
HOGY MEGISMÉTELJÜK E NAPOT CSAK REMÉLHETEM
vorosdemon76#50
!kep:http://www.eropolis.hu/imgs/USERGALL/FORUMIMG/39929.jpg
A SZERELEM SZAVA

A SZERELEM ADDIG KELL MIG EL NEM ÉRED
A SZERELEM ADDIG JO MIG KÉRED
A SZERELEM NEM JO HISZ MEGUNOD
A SZERELEM FÁJ MERT KI SZERET MAGADTOL ELDOBOD

A SZERELEM KELL HISZ LÉT ELEM
A SZERELEM SZÉP MERT BENNE LÉTEZEM
A SZERELEM VAK MERT ELVAKIT
A SZERELEM NÉHA MAGÁTOL ELTASZIT

A SZERELEM FÁJ DE KELL NEKEM.
A SZERELEM KINZO GYÖTRELEM
A SZERELEM SOKSZOR VÁGY S ÉRZELEM
A SZERELEM MINDEN EMBER SZÁMÁRA LÉTELEM

A SZERELMET BECSÜLD TARTSD TISZTÁN MIG LEHET NEM TUDHATOD MI LESZ HA NEM LESZ VELED
A SZERELMET VÉDD MEG MINDENTÖL MIG TUDODS AKKOR MEG NEM UNOD
A SZERELEM LÁNGJÁT SZITSD FEL LÁNGOLJON KI NE ALUDJON
A SZERELEM A MÁSIK FÉL IRÁNT VIGYÁZZ KI NE FAKULJON

SZERESS IGAZ SZIVVEL TISZTA SZERELEMMEL
TÉGED IS SZERETNI FOGNAK EZT SOSE FELEDD EL
MERT MIT TE ADSZ ANNAK KIT SZERETSZ
AZT KAPOD VISSZA S BOLDOG LEHETSZ
VÉGE..."DÉMONI ANGYAL"
Ha a test nem is
A lélek szabad
A gondolat rohan
A szív tiszta marad.

Bár van sok ember
Kinek mosolya hamis
Kit barátnak vélsz
Lehet ő is hamis..

Hamis az ölelés 
A baráti kézfogás
Ingoványos talaj
Szomorú, de igaz.

Mocskos ez a világ
Terjed a ragály
Kivel most hadban állsz
Lehet ő a barát....
Érzés, és valóság
Csalódás a világ
Lehet az vagy kit kerestem?
Mond kétségek miért gyötörnek? 

Miért félek hogy becsap a világ?
Miért van az hogy nem bízom már? 
Nem tudom kiben bízhatok
De tudom az első pofon volt a legnagyobb.
A SZERETՅ

Mit jelent kedves e szó neked?
Vajh azt, amit esetleg nekem? 
Mond? Miért könnyezik mégis a szemem
Ha azt hallom; - "Szeretőt keresek"!

 Szerető! 

 Szépen hangzó zene a fülemnek.
Lágyan szól, halkan zenél.
Mond, miért riaszt, mégis ha olvasom? 
Meg tudod mondani, hogy miért?
Nem tudom mi az, amit most érzek
Elönt a forróság, pezseg a vérem.
Mikor neved meglátom kedvesem
Szívem a torkomban dobog, úgy érzem.

Melegség járja át az egész testem
Lángra lobbanok, meggyúlok érzem
Szemednek  sugara, perzsel, de nem éget
Mélyen ott legbelül valami éled.

Ajkam csókra nyílik, várja hogy hozzá érj
Jer kedves gyorsan enyhítsd az éhségét
Tudom te is érzed, a tested megremeg
Testem kívánja ölelésedet.

Tombol a vérem, sebesen rohan
Szomjúság gyötri duzzadt ajkaimat
Űz feléd a vágy sóvárogva érzem
Oh! Jajj! Messze vagy!! Kiáltok érted.

Éjjel álmomban a kispárnát ölelve
Álmodom csak kedves félig szenderegve
Két karodban tartasz ölelsz, csókolsz lágyan
Hold anyó bekukkant, s csendben tova suhan.

Felhővel betakar, ne lásson meg senki
Apró csillagokkal sűrűn függönyözi
Vigyáz ránk csnedben, fényével átölel.
Mi van a felhőben, senki sem látja meg.

A felhőt se lássa avatatlan szempár,
Úgy ragyog ott fent az éj sötét palástján
Tündöklő csillagként díszíti az eget
Sok fényes csillag, ezernyi érzést rejt.
redsnake#45
előzmény
Válasz a(z) 44-es üzenetre:

A 43-as nem haiku.


Áldlak-átkozlak
szüntelen. Véremmé lett
kettős érzelem,

hogy gyűlölni jobban nem
lehet... mert úgy szeretlek.

(c) RedSnake
előzmény
Válasz a(z) 43-es üzenetre

próbálgatok, de nekem nem megy a haiku.......
baal666#43
előzmény
Válasz a(z) 42-es üzenetre:

áldani,s átkozni 
sem tudlak már
ellobbantak a szavak

áldani,s átkozni sem 
tudlak már,
megfagyott a gondolat

áldani,s átkozni 
sem tudlak már
kiürült a szemem

áldani,s átkozni 
sem tudlak már
elfogyott a félelem

áldani,s átkozni 
sem tudlak már
kezem nem lendül

áldani,s átkozni 
sem tudlak már
a szó is elferdül

áldani,átkozni 
sem tudlak már
föl nem állhatok

áldani,s átkozni 
sem tudlak már
a holnap  elhagyott
előzmény
Válasz a(z) 41-es üzenetre:
Az arc mögött ott az érzés
Az érzések mögött minden mi benned él.
S lelkedben ami most vihart kavar,
Reggelre csak szellő simogatása marad.

Könnyedén suhan, az arcodhoz ér,
Könnyedet szárítja hajad borzolja szét.
Lágyan öleli tested, símogat
Elfeledteti veled a borús napokat.

Mikor párnádba fúrod arcod,
S az éjben hangtalan zokogsz.
A jótékony szellő lopva érkezik
Megérint téged, mély álomba merít.

Holdfény simítja könnyes arcod
Fénye könnyed tükrében ragyog
Mikor a hajnalpír feldereng
Nem lát csak ajkadon megbúvó mosolyt.
baal666#41
magzati pózba gömbölyödve
fejem karjaim közé temetve
rémületbe veszve fekszem az ágyon
végig járom minden eddigi álmom
régit-újat ,zokogva –röhögve
egyetlen egy arcot keresve
                                          az én arcom?a tiéd?
                                          arc útja ?arctól-arcig?

remegő kezemmel 
lapozom az arcokat:

meg nem érintett
soha nem látott
ölemben  lángot lobbantó
kezembe betűket adó
az utálat arca
mélybe fojtott gyűlöleté
az utolsó és az első
a soha ki nem hagyható
a megszenvedett szenvedő
a magányba zárt szerető 
a soha nem simuló ránc csoda
  elhagyott erőm végtelen otthona
a néma kihunyt szemekkel
a dévaj izzó ékkövekkel
végtelen a sor végtelen félelem
végtelen arcok a végtelen tengeren
a végtelen végén ott a valóság
ez az arctalan kiszáradt kurva


mond az egyetlent ,vajon meglelem  ?
                                         
                                        talán a Te arcod lesz !?
                                        talán az enyém?!
                                        talán csak egy arc útja
                                        az arcig?
                                        talán még az arcon is túl?
                                        mi lehet még az arcok mögött?
előzmény
Válasz a(z) 39-es üzenetre:
Nagyon szép költői képekkel telített érzelmek
 csak gratulálni tudok hozzá
baal666#39
Bíbortavi rezdülés

Lennék az éj, ki átoson
Loppal a csöndes városon
Meglelném otthonom?
Lenne homlokod homlokom?

Pilleszárny libben
Bíbor tavon
Lélekrezdülés
Álmos alkonyon

Lennék a fény, ki felragyog
/Madárdal hívta hajnalok/
Meglelném otthonom?
Lenne karod karom?

Kavics csobban
Bíbor tavon
Lélekvillanás
Vakító hajnalon

Lennék az út, ki messze fut
Megnyitva minden zárt kaput
Meglelném otthonom?
Lenne sóhajod sóhajom?

Csönd, ha megül
Bíbortavon
Lélekrianás
Úttalan utamon

Lennék a szó, ki megszakad
Feledve minden hangokat
Meglelném alkonyom?
Lenne szavam az ajkadon?

Morajló víz
Bíbortavon
Lélekzúgók
Szótlan ajkakon

Végül lennék a mozdulat
Örvényben forgató mozzanat
Habzsoló ajkak, lábak és kezek
Tobzódó réveteg förgeteg
Tapogatózás vágytól vakon
Lélek lélekbe némán átoson

Zúgó tó
Bíbor álom
Lélek ül
A lélek ágon
előzmény
Válasz a(z) 37-es üzenetre:
Egész jó  :-) 
Tetszik ez is...
Köszönöm, hogy idetaláltál  :-) 
Írj még......
puszi
Anikó
előzmény
Válasz a(z) 16-es üzenetre:

Neked, Uram, Egyetlenem


Arra születtél, hogy az enyém légy.
Hogy a Tiéd legyek.
Hogy az Uram légy,
Mindörökre.
Hogy feloldódjak Benned,
mint arany a királyvizben.
Szétmorzsolj, mint sziklát a tenger.
Hogy Nélküled már
szuverén önmagamban ne létezzek.
Adódik a kérdés: mi vagyok én?
Mazochista, ki a szenvedésben találja gyönyörét?
Egy szubmissziv lény, aki abban,
hogy uralkodnak felette?
Még nem tudom.
De önmagamban már nem létezem.
Léted jelenti azt a tükröt,
melyben látom önmagam.
A birtoklás ösztöne kiegészült bennem.
Ne tulajdonos legyek már,
hanem birtokolt.
Valaki, aki csak Általad lesz teljes.
Egy ékszer, mely viselés nélkül fényét veszti.
Egy kard, mely hüvelyében ölni képtelen.
Kéz kell, aki fogja és értelmet adjon létezésének.
Mint Te nekem.
Mert Uram vagy,
És az maradsz,
Mindörökre...
(varnyu)
A hajnal hangja szólított
jöttem hozzád itt vagyok
nem kérdem hogy merre jársz
csak szél játszik a hárfán.

Egy dallamot súg most neked
kedves itt vagyok veled
ha te is érzed a napot
tudod, hogy lélekben veled vagyok
előzmény
Válasz a(z) 33-es üzenetre:
egész jó  :-)  
egyre jovbban kezdesz belejönni  :-D 
gaborboy34#34
Fölötted az ég csillagok ragyognak
elmúló emlék mit itthagy a tegnap
de fiatalságod mindíg örök
szívedben mélyen elrejtőzött.

Életet ad, tudást merít
az elmúló évek a jövő eléd
toppan és dobban az óra a toronyban
ébredj fel új életed van.

Minden nap egy új élet küszöbe
benned az idő el múló perce
de előre a jövő vár
fiatal szíved örök már.
gaborboy34#33
fölém hajolsz s a világ összeolvad Veled
egy testé válunk  s egy hatalmas teret
kapunk az élet pillanatától,
hát hagyd a lelked kitárul
mert itt csak Te és én létezünk
s minden mi napközben lét
most vétkezünk.

Mert összeláncol egy érzés egy vágy
meg szűnni nem akaró de nem fáj
sőt boldoggá teszi a percet
mikor testem a testedben érzed,
s kéred hogy maradjak még egy picit
hogy boldoggá tegyem ezt az ördögi
percet.

Vétkezünk? Éhezünk?
azt nem tudom de élünk, 
s amíg élünk csodás hogy érzünk.
Maradj meg ilyennek hogy érezzelek Téged
hogy minden éjjel összeolvadjak Véled
egyszer majd végleg
gaborboy34#32
előzmény
Válasz a(z) 27-es üzenetre:természetesen igen  :-) 
A(z) #31 hozzászólást a hozzászóló vonta vissza.
A(z) #30 hozzászólást a hozzászóló vonta vissza.
A(z) #29 hozzászólást a hozzászóló vonta vissza.
előzmény
Válasz a(z) 25-es üzenetre:
Azuro  :-) 
jók......
én még mindig nem tudok ilyent....
romantikusban is megy?
előzmény
Válasz a(z) 26-es üzenetre:
Ügyes:)
Szép gondolatok....
van méG?  :-D 
gaborboy34#26
Amikor fények gyúlnak az éjben,
tested elnyúlik a nagy fehérségben,
az álmok mikor útra kelnek,
ott vagyok Veled ahol madarak énekelnek.

De nem álom mikor tested a testemhez ér
mikor két éhező mert a vágy enni kér
elbújik egymásban a nagy fehérségben
s vágyak tombolnak a sötét éjben.

Testem testedből enni kér, 
fázol s az álom menni még
vagy elbújni a világ fénye elől
egy hatalmas ágy mi elrejt mindentől.

S ha a reggel ébreszt mosoly az arcodon
én mosolygok s tudom s hagyom
hogy kidobjon az ágy magából
pedig gyönyörűséged oda láncol.
A(z) #25 hozzászólást a hozzászóló vonta vissza.
A(z) #24 hozzászólást a hozzászóló vonta vissza.
előzmény
Válasz a(z) 20-es üzenetre:
auro:)
köszönöm..
lényegre törő haiku  :-) 
én nem tudok......
gratula
előzmény
Válasz a(z) 18-es üzenetre:

nagyon szép és mély gondolatok.....
csodás sorok... 
méééééééééééééééégggggggggg
Néha nem tudod mi fáj, 
Mikor elhagynak némán
Szívedbe bele mar a fájdalom
Miért kell szenvedni oly nagyon?

Miért kel meghalnod hogy újra élj,
Miért nyúl mindig bántón feléd?
Mikor füledbe súgja hogy csak veled
De nem igaz, mert legbelül nevet.

Az esőben állsz, könnyeidet rejted
Éles penge sebzi szíved, s lelked
Meghalsz úgyézed tested megremeg
Vér és könny marja a sajgó sebeket.

A tűz éget belül, te üres vagy már
Lelked a felhőkben főnixként száll.
Tűzmadár tolla hull az égből alá.
Nyomában hamu, üszök, és halál.
A(z) #20 hozzászólást a hozzászóló vonta vissza.
f87iu#19
szu üzenete:
 tán azember a szivét félti?
szu üzenete:
hogy kelló pilnatba haboz lépni
szu üzenete:
 amikor  a lélegzet kivánó  sóhajá válik
szu üzenete:
 az meber lelke az érzelemtől málik
szu üzenete:
 újászületve érzi magát a szerelem balzsamától

szu üzenete:
 az imádót és  számára tökéletes lény ilatától
szu üzenete:
 kivel a lekük egybeolvad lesz egész
szu üzenete:
nem tökély de egy kerek  egész:
Elfojtott vágyak 

A hegyi patak hangos csobogása 
A zöld erdő harmatos illata
Két kezed csábító melege 
Pillantásod lángoló tekintete. 

Égetőn izzik, mint hömpölygő láva 
Mély nyomot hagy itt belül nálam 
Szívem legmélyebb titkos rejtekén 
Utat tör magának feléd - e fény. 

Szivárvány színeit bontja a hajnal 
Két kezed melegét érezni akartam! 
Elfojtott vágyak lángoló tengere 
Mely vulkánként tör most felszínre. 

Érzed legbelül ott a forró napot? 
Mely szíved mélyén gyöngyszemként ragyog? 
Látod éjjel ott fent, azt a csillagot? 
Mely a hold palástján, csak neked ragyog? 

Érzed kedves, a szél mit üzen neked? 
Hallod a dalt, a tavaszi reggelen? 
Látod a felhőt, mely lopva oson? 
S látod a szívemet, mely csak neked dobog? 

Az érzelmek tengere forr, a magasba tör! 
Az erdőn a kismadár csak nekünk dalol 
A hegygerincen a hó olvadni kezd, 
S ettől az érzéstől testem megremeg.
Barátként érkeztél


Egy idő múlva tudod, minden halovány lesz
A külső fény tompul, s a benső csillogóbb lesz.
Lehetsz külsőre rút, mint egy banya
Ha lelked érzékeny, és te vagy a csoda.

Nézed arcát, s hallod, nem tudod mit érzel
Csak azt, hogy hiányzik, ha nem keres téged.
Lopakodva oson figyeld hívó szavát,
Még nem tudod, csak érzed, lényének hiányát.

Tudom hogy rád talált, csak várja hogy átöleld
Hogy végre felismerd! S azt mond neki; - IGEN!
IGEN! Most már tudom, te vagy kire vártam!
Barátként érkeztél, s itt maradtál nálam!
előzmény
Válasz a(z) 13-es üzenetre:

Csak így tovább  :-D 
Azurkék égbolt, bársonyos alkonyat
Tenger felől szél fúj hozza a handodat
Mikor a holdanyó ezüsthidat emel
Pilleként suhanva hozzád érkezem.

A világító holdon, csak te , és én vagyok
Körülöttünk fényes aprócska csillagok
Angyalok dala halkan felcsendül
Két karod átölel, lassan keringőzünk.
f87iu#14
nem tudom miröl  vagy kiröl irjak 
 szivembe nem marad egytlen egy irmag
mely  irásra hajtaná fejem 
 és  hol van  emme csodás kebel?
  vajon kinél van e szivem kulcsa
 tán még azt se tudom hogy hivják tán júlcs?
nem tudom de nála van valkinél a szivem kulca
tán ragad szemem és
Őrült vágyak, vad szenvedélyek

Mikor átölellek, az ajkam ajkadhoz ér
Kezem lejjebb araszol s a melledhez ér,
A hasadnál megpihen, az ajkunk összeér.
Nyelved a nyelvemmel játszik most könnyedén.

 
Kezed kalandozik, a mellemhez ér
Érzed a vágyat melyet, most érzek én?
Testem megfeszül, ha  hozzám érsz.
Minden idegszálam kéri, hogy légy enyém.

 
Egyre csak lobog a tűz, újból ég!
Reszket most a testem, űz a vágy feléd!
Nem, azért remegek, mert hideg van és fázom,
Hanem csak azért, mert a vágy korbácsol.

 
Érezném ajkad ízes zamatát
S a feltóduló vágy őrült zihálását.
Ölelni akarlak, csókolni vadul
Testem átadni neked olthatatlanul.

 
Érezni akarom a lüktető vágyat
Melyet e test követel meg magának
Kezem vándorol lejjebb, egyre lejjebb
Míg  eléri lassan az elérhetetlent.

 
Érzem kedves a vágytól duzzadó erőt
Mely az ágyékod rejtekéből jő elő,
Jer, bújj hozzám, kedves érezd, hogy kívánlak
Kelyhem megnyílik, magamnak akarlak.

Befogadom azt a lüktető vágyat,
Mit te érzel, s én is érzek most irántad.
Jer, oltsd a szomjam, mohó sexvágyamat
Befogadlak lassan, fogj hát szorosabban.
 
El ne engedj drága, kívánom, hogy érezz!
Érezd azt a kéjt, mit nyújtok most néked
Mellem megfeszül a szádhoz, ér megmered
Óh mily izgató, ha ezt érzem, remegek.
 
Nyelved körbe körbe cikázik rajta
S mámorba sodor az érzés hatalma.
Önfeledten élvezd ezt a pillanatot
Melyet most e percben csak neked adok.
 
Szíved hevesen ver, én is ezt érzem
Zakatol szüntelen, kergeti a vérem
Óh de jó hogy itt vagy! S én érzem a vágyad.
Melyet e percben éreztem most nálad.
 
Hátulról kaptam a gyönyör vesszejét,
Melyet élvezettel nyomtál most belém
Vad érzések kedves/ Nnem tombolnak benned?
Nem érzed a kéjt? Mit most én átélek?
 
Tombolj te gyönyör! Testem táncot jár!
Mámorban úszom, gyötör a vágy!
Add hát meg nekem, mit e test akar!
Jer kedves hozzám, enyhítsd vágyaimat…

12
Beköltöznél Eropolisba?
Elfelejtetted a jelszavad?
Információ
A felhasználói élmény biztosításához Eropolis cookie-kat használ.
Tudj meg többet.     Rendben, elfogadom.